1944.január 15. szombat - 2020. január 15. szerda
fikció by Simon Zoltán
Most, hogy újra köveztette a hosszú gangot és a tujabokrokkal szegélyezett járdát egészen a bejáratig úgy érezte megint tett egy apró lépést, hogy lerázza magáról azt a nyomasztó kisebbrendűségi érzést amit a húgával szemben érez. Nem neheztelt rá nem utálta de nem is rajongott érte különösebben. Tudomásul vette, hogy neki jóval kevesebb jutott Apja szeretetéből mint amire vágyott. Nehezen bár de elfogadta, hogy bice-bócaságából adódóan nem töltheti be az idősödő szüleiről gondoskodni tudó elsőszülött fiú szerepét. Hivatali előmenetele a megyei bíróságon és minden más a családért tett erőfeszítése ellenére húga, Magdus kiházasítása jóval nagyobb figyelmet kapott mint az ő igyekezete. Némi kárörömmel konstatálta szülei végtelen csalódottságát amiért a Kocsis família a frigy után sem szorgalmazta különösebben a Kabai Szabó család közötti üzleti kötelékek szorosabbra fonását. Sőt Magdus egyre inkább igyekezett beolvadni új családjába így egyre kevesebbet látogatott haza az unokával és egyre távolabb került a családtól. Anyja szinte elsorvadt a keserűségben de a lánya iránt érzett imádata nem hunyt ki belőle. Apjuk halála után István sógora magának vindikálta a jogot, hogy második gyermekük születése okán Magdus örökségéről a szántókat és a szülői házat is beleértve önkényes döntéseket hozzon. Mert Istvánnak határozott elképzelése volt a világ folyásáról és megingathatatlan véleménye annak rendjéről amiben mindenkinek meg van a helye és amibe nem illettek bele sem a rebellis kommunisták sem a harácsoló zsidók. Kocsis István karizmatikus férfi volt aki akart és hajlandó is volt áldozni azért a világért amiben hitt. Felettébb gyakran járt a Független Kisgazda párt gyűléseire de egyre inkább úgy vélte, hogy a Tildy féle engedékenység sokat árt az ügyüknek. Tenni vágyott. Most a Légvédelmi Liga soros ülésén széles mozdulatokkal ecsetelte, hogy a német hadvezetés továbbra sem fog habozni a kitérő mozdulatokkal, és hogy a német véderő egyes helyeken beengedi majd a szovjetet, hogy a frontot jobban széthúzhassa és a kommunistákat felőrölhesse. Keresztyéni és hazafias kötelességünk a szovjet nyomásnak ellent állni, mondta a húsz pengőről szóló bizonylatot lengetve.
Kabai Szabó Mihály nagy gondot fordított az apjától örökölt Hubai úti ház gondozására. Mindig úgy érezte, hogy mint Kabainak kötelessége mindazt amit örökül kapott megóvni és fiaira hagyományozni de most kétségek gyötörték vajon elég lesz-e ehhez az a négy pengő amivel most tagságot váltott a Ligába. Kabai Mihály őszintén aggódott.
