A STÍLUS: kifejezési mód, az a külső forma, amely megmutatja az összetevők együttes létét (Magyar ért. Szótár)
Tisztelt megnyitó közönség.
Amikor szó került arról, hogy én nyitnám meg Simon Zoltán bajai kiállítását, elgondolkoztam a mi közel 30 éves közös múltunkon, barátságunkról a pályakezdéstől mostanáig, és úgy döntöttem, hogy a „STÍLUS”-ról fogok beszélni…. az nagyon megmaradt bennem, annak idején pályakezdő grafikus volt még, - nagy bulizások, stúdióalapítás közepette stílusgyakorlatokat folytatott! Hihetetlen virtuozitással, nagy beleérzéssel végigrajzolta szinte az összes nagy grafikus-festő elődöt. Most már tudom, a rajzi szabadság eléréséhez volt szüksége ehhez. A szabad, és önfeledt mozgásra az anyagban.
Az azóta eltelt idő a magyar grafika középgenerációjának egyik jelentős alkotójává érlelte őt. Jelentős, nemes hagyományok; Szalai Lajos, Kondor Béla figurális grafikai munkásságának folytatójaként említhetjük grafikáit. Simon Zoltán szeret és tud is rajzolni. Az itt látható munkái eredeti rajzok. Tehát nem nyomatok, grafikai sokszorosítási technikák, - hanem rajzok, figurális kompozíciók. Ezek a rajzok különböző, un. „KOLLÁZS” felületen jelennek meg. A széttépett- szétvagdalt papírfecnik felragasztása a felületre, hol a háttérben, hol az előtérben megjelenve, és rajta a rajz, az un. „ÚJRAHASZNOSÍTOTT VIZUÁLIS HULLADÉKOKBÓL ÉPÍTKEZŐ KULTÚRA” megjelenését, jelenlétét sugallja nekünk. Egy romló világ valaha-volt szépségeinek töredékei jelennek meg, szinte idézetként és fokozzák a képek erejét. Szürrealisztikus fogalmazásmód, hangulatteremtő ábrázolás ez, amely nem irodalmias illusztráció, hanem információk közlése a képek vizuális nyelvén. Hitelesen, gondosan megkomponált képek ezek. A szinek hangsúlyos megválasztása, a harmóniák és diszharmóniák egymásnak feszülése esztétikai hitelességet ad Simon Zoltán képeinek. a „JEL” nála nem a látványt, hanem annak lényegét, mögöttes tartalmát jelenti. Az elmagányosodásról, elhagyatottságról, az egymásra figyelés hiányáról fogalmaz meg fontos gondolatokat. Az emberi közösségről beszél „ITT” és „MOST”. Az előterekben és hátterekben lévő alakok, formák összemetsződéséből, ellentéteiből a „TÉPETT-VÁGOTT KOLLÁZS”-szerű technika segítségével szól egy kiteljesedni akaró világról, amely természetesen csak álom lehet! Kölcsönhatásokról, kockázatokról, azok vállalásáról, ember és ember kapcsolatáról, ezek konfliktusairól beszél. „MITOSZOKAT” teremt a képek részleteiből összeálló sajátos világban, egy nagy szakmai tudással művelt vizuális nyelven.
Ma amikor szétesni látszik körülöttünk kicsit minden, tiszteletet parancsol ez az „ELIGAZODNI és TISZTÁZNI AKARÁS”. Fontos, hogy hagyjuk hatni ránk üzeneteit. Simon Zolinak felvállalt mondandójához méltó „STÍLUSA” van.
Mert a stílus maga az ember…
